• Kezdőlap
• A-G
• H-M
• N-T
• U-Z
• Teljes községlista

Pécs megyeszékhely

Adatok

Rang: megyeszékhely

Fekvése

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentős mértékben erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.

A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 611 m, a Misina 535 m. A településrészek átlagosan 200-250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Szabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny, és már részben beépítésekkel is tarkított sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában.

A Mecsekről leérkező vízeket a vasút alatt K-NY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti végül a Dunába.

Története

A legrégebbi régészeti leletek a térségben 6000 évesek. A rómaiak előtt illírek és kelták laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a 2. században, mikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többesszámából eredhet.

Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannóniát négy részre osztották, Sopianae lett a Valeria nevű kerület fővárosa.

A 4. század első felében itt is elterjedt a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.

A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.

A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név arra utal, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel.

A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely volt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget.

Orseolo Péter magyar király építtette a pécsi székesegyházat, mely végül temetkezési helye is lett.

1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett. Ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név.

A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.

Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagy mértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van.

1459-ben Janus Pannonius lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét.

A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.

Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.

1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. Törökök kényszerre a város elfogadta Zápolyát királynak, aki nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt.

Miután elfoglalták az oszmán hódítók megerősítették és igazi keleti várossá formálták a Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi, ami a mai napig a megmaradt két muszlim imahely neve a városban), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakúlt, aminek szépségét a híres török utazó, Elvija Cselebi Isztanbulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vízű patakok jelenletét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen, a mecsekről mozsárágyukkal lövette szét majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel örökre el is pusztult. (bővebben Pécs ostromáról...)

Buda felszabadítása után (1686) a keresztény sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd be is tört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A várban rekedt törököknek így nem volt más választásuk, október 22-én feladták a várat is.

A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de később úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását. A város lassan újra fejlődésnek indult, de korábbi pompáját többé soha nem érte el. A fejlődést tovább lassította az 1690-es években kitört két pestisjárvány.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egy negyede volt magyar, a többiek németek illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárost jellemzően nemet lakosság lakta, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben ki is fosztották a várost.

A 18. szádban fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak, a török-balkáni hagyományoknak köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó püspök rendkívül felvilágosult ember volt, az első nyomdát is ő alapította 1772-ben. Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1777-ben, mikor a püspök meghalt, szabad királyi város rangra emelte Pécset, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna.(Pécs szabad királyi város 1780. január 21-től.) Klimó nevéhez köthető 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárának létrehozása, melyhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át.

Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, melyekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes.

1785-ben a Győri Akadémia Pécsre költözött, és az idők folyamán jogi akadémiává alakult. 1839-ben felépült a város első kőszínháza.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok foglalták el.

1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott, cukorgyár, bőrgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay-porcelángyár is. Jelentős volt a szénbányászat. A városnak már 14616 lakója volt.

A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének.

Az I. világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A háború után az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének.

A II. világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. A várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén.

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsen bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as evek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180000 lakója volt.

A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nelkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette.

Pécs manapság fellendülőben van. Pécs repteréről nemzetközi repülőjáratok indulnak közép-európai országokba. Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), melyek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Épülőben van az M6-os autópálya, mely Pécset Budapesttel köti össze.

Városrészek

Zárójelben a népességszám található (2001-es népszámlálási adatok)[1]. Ehhez hozzáadódik még a csatolt falvak lakossága (6070 fő).

Népesség

Hosszú időn keresztül a város lakossága az országos átlagnál dinakmikusabban nőtt (az 1970-es években tetőzött), a 90-es évek elejétől azonban jelentősen csökkent a lélekszám. 1985 és 2005 között Pécs lakosságszáma 12,3 százalékkal csökkent (20 988 fő). Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők léltszáma magasabb a férfiakénál. Az időskorúak aránya 3 százalékkal haladja meg a fiatalokét (14 éves korig).[2]

Pécs városa két Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak.

Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A nemzetiségek számának növekedése Pécsett főleg a városba történő betelepülésnek köszönhető a környező, hagyományosan német, illetve horvát nyelvű falvakból.

Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumot bezárólag. A Baranya és Tanac zene és táncegyüttes többek között horvát népi énekeket ad elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.

Gazdaság

1780-ban Pécs városi jogot kapott, amely megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak:

• 1773 – Klimo György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására
• 1782 – Vasason megnyílt az első szénbánya
• 1844 – megalapították a Limberger féle cukorgyárat
• 1845-ben megalakult a Madarász féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták az Első Pécsi Bőrgyárat.
• 1850 – első Pécsi Mész és Téglagyár
• 1852 – Zsolnay Imre fazekasműhely
• 1853 – Scholz és Hirschfeld Sörgyárak
• 1858 – Weidinger féle gőzmalom
• 1859 – Littke Pezsgőgyár
• 1861 – Hammerli Kesztyűgyár
• 1862 – Engel Adolf Parkettagyár
• 1862 – Havas és Ritter féle gépgyár
• 1862 – Haberényi gépgyár
• 1867 – Angster Orgonagyár (alapítója: Angster József)
• 1868 – Zsolnay Kerámiagyár
• 1880 – Pécs-Mohács Vasúttársaság önálló gépgyára

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek különleges zöld színét a benne található eozin adja. A szazadfordulon a kerámia edények mellett talán leghíresebb gyártmánya az épületrkerámia volt, melyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnai épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén díszítik a jeletős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsen a legszebb zsolnai kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és természetesen a Zsolnai Mauzóleum.

A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven.

A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.

Kultúra

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai "múzeumnegyed", a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa.

Pécsen jelenleg több mint 250 műemlék található.[3] Pécsen egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok.

Kulturális intézmények

• Mecseki Bányászati Kiállítások (Földalatti Bányászati Kiállítás és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár)
• Régészeti Múzeum - Római Kori Kőtár
• Zsolnay Múzeum
• Amerigo Tot Múzeum
• Csontváry Múzeum
• Janus Pannonius Múzeum
• Martyn Ferenc Múzeum
• Modern Magyar Képtár
• Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
• Nemes Endre Múzeum
• Néprajzi Múzeum
• Postapalota
• Reneszánsz Kőtár
• Schaár Erzsébet: "Utca"
• Szerecsen Múzeumpatika
• Természettudományi Múzeum
• Várostörténeti Múzeum
• Victor Vasarely Múzeum

• Csorba Győző Megyei Könyvtár
• Pécsi városi könyvtár

• Bóbita Bábszínház
• Janus Egyetemi Színház
• Pécsi Horvát Színház
• Pécsi Nemzeti Színház
• Pécsi Harmadik Színház

• Pécsi Tudományegyetem
• Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
• Pécsi Indiai Kulturális Központ
• Alliance Française

• Cella Septichora (Hétkaréjos templom, 4. század)
• Gázi Kászim pasa dzsámija
• Háromkaréjos templom (Cella Trichora, a 4. századból)
• Jakováli Hasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje
• Ókeresztény sírkamrák – 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
• Pécsi székesegyház
• Pécsi zsinagóga – 1869-ben épült
• Püspöki palota
• Tettyei romok

• Pécsi Bordalfesztivál
• Pécsi Egyetemi Napok
• Pécsi Országos Színházi Találkozó
  • Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál
• Pécsi Sörmajális
• Pécsi Szabadtéri Játékok
  • Pécsi Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál
  • Pécsi Nemzetközi Néptáncfesztivál
• Pécsi Táncoló Egyetem
• Rockmaraton

• Hungaricum Ház
• Pannon Filharmonikusok
• Pécsi Állatkert
• Pécsi Barbakán – a pécsi várfal 15. század végi, kör alakú bástyája
• Magasház
• Szerelmesek lakatjai
• Tv-torony és kilátó, "Érdekességek a Mecsek történetéből" kiállítás (a mecseki dinoszaurusz)
• Vasváry-villa – 1884-ben épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia székháza
• Zsolnay-kút – a Széchenyi tér déli részén

Oktatás

Pécsett Nagy Lajos király alapított először egyetemet 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Sajnálatos módon nagyon keveset tudunk róla, azt sem tudjuk pontosan mikor szűnt meg. Kontinuitasa a későbbi pécsi egyetemekkel nincs.

1785-ben a Királyi Akadémiát Győrből Pécsre helyezték át, ami 1802-ig működött Pécsett.

1923-ban a határokon kívülre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre költöztették, ahol két karral (orvostudományi és jogi) kezdte meg a működését. 1975-ben alapították a Közgazdaságtudományi Kart. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet. A korábbi Pedagógiai főiskola, majd Tanárképző Kar helyén 1992-ben megalakult a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar is. 1995-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola is csatlakozott az egyetemhez. 2000-ben egyesült a JPTE, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, ekkor változtatták az egyetem nevét Pécsi Tudományegyetemre (PTE).

A Tudományegyetem mellett 1746-tól Pécsett teológiai stúdiumokat is lehet folytatni felsőfokon. Jelenleg az 1991-ben újraindított Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán katolikus teológusok és hittanárok képzése folyik.

Idézetek Pécsről

• "Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni." – Haas Mihály (1845).
• "Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését." – Haas Mihály.
• "Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra..." – Náray János: Pécs szabad királyi város iparstatisztikai leírása, Hetilap, 1845. június 3., Pest.
• "Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kistoronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna." – Richard Bright, angol orvos.
• "...a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve... A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek." – Fényes Elek.
• "Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit." – Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról.

Sport

• Pécsi Mecsek FC

Híres emberek

• Asztalos Lajos sakknagymester
• Breuer Marcel építész
• Fejér Lipót matematikus
• Gábor Jenő festőművész, grafikus
• Gera Zoltán labdarúgó
• Gothár Péter filmrendező
• Gyarmathy Tihamér festő
• Horvay János szobrász
• Kokas Katalin hegedűművész
• Lomb Kató tolmács, nyelvzseni
• Lovasi András zenész
• Mehlmann Ibolya kézilabdázó
• Mesz János 56-os forradalmár
• Molnár Farkas építész, grafikus, festő
• Festetics Leó a pesti Nemzeti Színház egykori igazgatója, zeneszerző
• Pécsi Kiss Ágnes dalénekesnő
• Sólyom László jogász, köztársasági elnök
• Rónaki László hidrogeologus
• Tarr Béla rendező
• Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy, zeneszerző
• Vujity Tvrtko riporter
• Victor Vasarely, szül. Vásárhelyi Győző festőművész,
• Zsolnay Vilmos keramikusművész
• Sáritz László korcsolyázó

• Andrásfalvy Bertalan etnográfus
• Angster József orgonagyártó
• Babits Mihály író, költő, műfordító
• Bachmann Zoltán Kossuth-díjas építész (egyetemi tanár, PTE PMMK építész tanszékének vezetője)
• Blattner Géza festő
• Dávid Ibolya politikus
• Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész
• Frei Tamás riporter
• Gálszécsy András jogász
• Gömöry János nyugdíjas városi főépítész
• Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
• Hübner Mátyás Ybl-díjas építész, várostervező
• Janus Pannonius költő
• Kispál András zenész
• Klimo György püspök
• Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató
• Kodolányi János író
• Munkácsy Mihály festő
• Pásztory Dóra paralimpiai aranyérmes úszó
• Raile Jakab jezsuita páter
• Rapai Ágnes költő, író
• Szepesy Ignác püspök
• Sólyom László köztársasági elnök
• Szili Katalin politikus, az Országgyűlés elnöke
• Telegdi Miklós püspök, egyházi író
• Dr. Tóth Zoltán Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
• Verancsics Antal püspök
• Vitéz János püspök
• Weöres Sándor költő
• Zsolnay Vilmos keramikus

Testvérvárosok

• Eszék, Horvátország

• Fellbach, Németország

• Graz, Ausztria

• Kolozsvár, Románia

• Kütahya, Törökország

• Lahti, Finnország

• Lyon, Franciaország

• Olomouc, Csehország

• Seattle, Washington, USA

• Szliven, Bulgária

• Terracina, Olaszország

• Tucson, Arizona, USA

Érdekességek

• Móricz Zsigmond „csodálatos hegynek” és Budapest után Magyarország legszebb városának tartotta Pécset.
• A Mecseki Kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik.
• Van egy ilyen város Szerbiában (Peć). Ennek oka talán az, hogy a szó eredetileg kályhát jelent. Pécsen pedig sok kályha (amely a kemencesütőre is utalhat) lehetett. Ezt némely tudós elfogadja.
• Pécsi történetek: http://joljarok.hu/pillangosziv/pecs.html
• A pécsi Lakatfal-ról: http://joljarok.hu/blog/archives/44

Lásd még

• Pécsi sörfőzde
• Szalon sör
• Villámcsődület
• Tettye

Források

• Aknai Tamás: Pécs – Változó Világ sorozat 12. kötete (Útmutató Kiadó, 1997.) ISBN 961 9001 16 3

Következő községek

Pécsbagota | Pécsdevecser | Pécsely | Pécsudvard | Pécsvárad | Pellérd | Pély | Penc | Penészlek | Penyige | Pénzesgyőr | Perbál | Pere | Perecse | Pereked | Perenye | Peresznye | Pereszteg | Perkáta | Perkupa | Perőcsény | Peterd | Péterhida | Péteri | Pétervására | Pethőhenye | Petneháza | Petőfibánya | Petőfiszállás | Petőháza | Petőmihályfa | Petrikeresztúr | Petrivente | Piliny | Pilis | Pilisborosjenő | Piliscsaba | Piliscsév | Pilisjászfalu

További községek

Gánt | Döröske | Alsódobsza | Szakcs | Felsőszentiván | Szőc | Egervár | Nagyfüged | Vöröstó | Újdombrád | Türje | Vértesboglár | Komló | Berkesd | Pápasalamon | Bodrog | Isaszeg | Kiskunfélegyháza | Dunatetétlen | Igal | Németfalu | Pusztaszentlászló | Hejőkeresztúr | Nyáregyháza | Egerbakta | Mucsfa | Csővár | Bácsszőlős | Mikóháza | Sáska | Bezenye | Diósberény | Moha | Kaba | Mágocs | Gyulaháza | Nyírjákó | Siójut | Üröm | Chernelházadamonya | Borsosberény | Piliny | Sajópüspöki | Óbarok | Keléd | Dunakiliti | Dabas | Tarnaszentmária | Oszlár | Tófej

NAVIGÁCIÓ

• Kezdőlap
• Régiók
• Megyék
• Kistérségek
• Település rangok
• A-G
• H-M
• N-T
• U-Z
• Teljes községlista

Külső linkek

• Buszmenetrend
• E-mail marketing
• Luxus
• játszóház

Kezdőlap | A-G | H-M | N-T | U-Z | Teljes községlista

© 2008-2012 kozsegek.hu - all rights reserved.

A kozsegek.hu weboldal tartalmi elemei a Wikipédia szócikkei, egyéb magyar és külföldi ingyenes információt tartalmazó weboldalak valamint külső szerkesztők hozzájárulásai alapján lett elkészítve. Az oldal tulajdonosai nem vállalnak felelősséget a tartalmak helyességére vonatkozóan.